Telefon: 06 20 958 2659 | Email: orszak@orszak.hu

RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLÓ
KÉPZÉSEK

Az "iskola" nem épület, hanem szellemiség, ami szerint az

összeszokott oktatók átadják tudásukat és tapasztalatukat a

hallgatóknak. Az iskola nem csak tanít, de nevel is.

Sopronbánfalva ma Sopron Kertvárosi része. A településnek három nevezetessége van: a Mária Magdolna templom, a Pálos, későbbi Karmelita templom és kolostor és a Hősi temető.

A legértékesebb műemlék a patak partján álló, XII. századi román részeket is rejtő, gótikus szentélyű, középkori freskókat megőrző Mária Magdolna templom.

 

 

 

A zárókövön az évszám: 1425.

A pataktól a Nándor magaslatra az 1750-ben készült Pálos lépcső vezet.

A "hegyi templomnak" is nevezett Pálos templom és kolostor 1441 és 1482 között épült. Falai között sok neves szerzete tevékenykedett. A török dúlás után 1641-ben újjáépítették, de amikor II. József feloszlatja a rendet (1786), a kolostorból előbb bányatiszti lakások, majd helyörségi korház lesz. A templom gazdátlan 1827-ig, amikor a hívek megvásárolják és berendezik.

A magyar alapítású Pálos rend székhelye a II. József-i feloszlatás után Lengyel országba tevődött át. A Czestochowai Jasna Góra kolostornak Opulián László adományozta az anjou-időkben azt a Mária képet, ami Fekete Mária kegyképként hiresült el, és szinte minden Pálos templomban fellelhető másolata. 

Mint a Kárpát-medence sok Mária kegyhelyén, itt is van "öltöztethető" Madonna.

1892-ben a templom és a kolostor a Karmelitáké lesz.

A templomot díszítő Básti Zoltán felvidéki művész 1950-ben a karzat freskóján a legyőzött gonoszban Sztálint festette meg - legalább is a jellegzetes bajusza okán sokan így tudják.

 

Ha nem hiszik, érdemes ellátogatni a helyszínre, és megnézni! 

1950 és 1993 között szociális otthon működött a kolostorban. Napjainkban a KOGART gyűjteményt működtető alapítvány hasznosítja az épületet.

A kolostor mögött terül el a Hősi temető, amelynek Első- és Második Világháborus sírhantjait az elmúlt években szépen gondozzák.